A Hatalom K�rty�i k�rtyaj�t�k megjelen�se, 1995 �ta a j�t�k t�bb mint 14 k�l�nb�z� kiad�st �rt meg, t�bb sz�zezres p�ld�nysz�mmal. Most elk�sz�tett�k a n�pszer� j�t�k egyszer�bb v�ltozat�t, hogy m�g k�nnyebb legyen beletanulni.

A j�t�k sor�n egy fantasztikus vil�gban, a T�l�l�k F�ldj�n j�tszotok, amelyet m�gusok, sz�rnyek, var�zslatok n�pes�tenek be. Te egy h�s var�zsl�t szem�lyes�tesz meg, aki a t�l�l�s�rt harcol. Ha megfelel� var�zser�vel rendelkezel, seg�ts�g�l h�vhatsz sz�rnyeket, var�zslatokat, k�rty�k form�j�ban. Minden j�t�kos 20 �letponttal kezd, amelyik j�t�kosnak ez elfogy, az vesz�t. Az �letpont fogyhat att�l, hogy az ellenf�l l�nyei megsebeznek vagy a m�sik j�t�kos valamilyen var�zslat-k�rty�t haszn�l ellened.

1. A k�rtya neve. 2. A k�rtya id�z�si k�lts�ge. Ennyi var�zspontba ker�l kij�tszani az adott k�rty�t. 3. A k�rtya t�pusa. Innen tudod meg, hogy egy adott lap galetki, torzsz�l�tt vagy azonnali var�zslat-e. 4. A k�rtya kl�nja. Innen tudod meg, hogy a lap melyik kl�nba tartozik, ez �sszhangban van a lap sz�n�vel is. Bizonyos k�rty�k hivatkozhatnak egy lap kl�nj�ra. 5. A k�rtya le�r�sa. Innen der�l ki, mit is csin�l egy lap pontosan. 6. Sz�nes�t� sz�veg. Ezek nem szab�lyok, nem a lap m�k�d�s�re vonatkoznak, csak �rdekesebb� teszik a k�rty�t. D�lt bet�vel vannak �rva, hogy v�letlen�l se keverd �ssze a k�rtya le�r�s�val. 7. Torzsz�l�tt, vagy galetki k�rtya sebz�se. 8. Torzsz�l�tt, vagy galetki k�rtya �letpontja. Vannak m�g a k�rty�kon egy�b sz�vegek, jelek is, ezekkel azonban neked egyel�re nem kell foglalkoznod, itt, a HKK egyszer�s�tett v�ltozat�ban ezek nem jutnak szerephez. ..: A j�t�k elkezd�se :.. A j�t�khoz sz�ks�getek lesz valamilyen s�k fel�letre, a k�rty�kra, valamint pap�rra �s ceruz�ra az �letpont ill. a Var�zspont �r�s�hoz. A csomagban 2 x 20 darab k�rty�t tal�ltok, vagyis mindk�t j�t�kosnak 1-1, 20 lapos paklija lesz. Mindig mindenki csak a saj�t paklij�b�l h�z! Keverj�tek meg a paklitokat, p�nzfeldob�ssal d�nts�tek el, ki kezd, majd h�zzatok 5-5 lapot, �s vegy�tek a kezetekbe! A k�rty�k k�z�tt vannak �gynevezett torzsz�l�ttek �s galetkik (ezeket a megjel�l�seket a k�p alatt, baloldalt l�thatj�tok), ezek a l�nyek (annak, hogy torzsz�l�tt, vagy galetki, csak 1-2 lapn�l van jelent�s�ge); illetve vannak 'azonnali' lapok, ezek a var�zslatok. A j�t�k kezdet�n mindkett�t�knek 20 �letpontja van, Var�zspontotok m�g nincs, ezt jegyezz�tek fel a pap�rra! Els� k�r... A j�t�kosok felv�ltva j�nnek, mindenkinek van egy 'k�re', amikor legink�bb � cselekszik. Mondjuk, te kezdesz. Kapsz 3 Var�zspontot (a tov�bbiakban az �letpont �s Var�zspont v�ltoz�st mindig jegyezz�tek a saj�t pap�rotokon!) H�zz egy lapot a paklidb�l, majd n�zd meg, hogy van-e olyan k�rtya a kezedben, amelynek 3 vagy kisebb sz�m van a bal fels� sark�ban. Ez a sz�m a k�rtya id�z�si k�lts�ge, azt mondja meg, hogy h�ny Var�zspont kell a kij�tsz�s�hoz. Min�l nagyobb ez a sz�m, a lap ann�l er�sebb, persze ann�l nehezebb is kij�tszani. Ha van olyan l�ny, amit ki tudsz j�tszani, rakd le magad el� oldalt ford�tva, �s az id�z�si k�lts�get vond le a Var�zspontodb�l. Ha p�ld�ul a l�ny 1 Var�zspont�rt j�tt, akkor k�t Var�zspontod marad. Amikor k�sz vagy, mondd, hogy "k�sz", ekkor j�het az ellenfeled. A k�vetkez� k�r... A m�sodik �s minden tov�bbi k�rben az a j�t�kos, aki soron k�vetkezik, m�r nem 3, hanem 5 Var�zspontot kap. A m�sodik j�t�kos teh�t fel�rja, hogy 5 Var�zspontja van, majd h�z egy lapot. Lapjai k�zt biztos van olyan, amelynek id�z�si k�lts�ge 5 vagy kevesebb, teh�t azt lerakhatja a kez�b�l, majd a Var�zspontj�t m�dos�tja a pap�ron. Figyelem! Egy l�ny a kij�tsz�sakor passz�v. Ez azt jelenti, hogy az asztalra nem �ll�tva rakjuk le, hanem oldalt ford�tva. A passz�v l�nyek m�g nem cselekedhetnek, csak a k�vetkez� k�rben. Ha befejezte a j�t�kos, mondja, hogy "k�sz". A harmadik k�r... Ism�t te j�ssz, kapsz 5 Var�zspontot. Ha esetleg az el�z� k�rben nem haszn�ltad el mind a 3 Var�zspontod, akkor az 5 Var�zspont hozz�ad�dik a marad�khoz. Ha p�ld�ul egy�ltal�n nem j�tszott�l ki lapot az els� k�r�dben, akkor most 8 Var�zspontod van. Ha rakt�l ki l�nyt az el�z� k�rben, akkor azt ford�tsd oldalr�l �ll�ba. Ez azt jelenti, hogy a l�ny akt�v lesz, most m�r tud t�madni. Ezut�n h�zz egy lapot a paklidb�l. N�zd meg ism�t a kezedben lev� lapokat, le tudod-e valamelyiket j�tszani az asztalra. Ha akarod, �s van r� Var�zspontod, ak�r t�bb lapot is kij�tszhatsz! Most j�n a j�t�k legizgalmasabb r�sze, a t�mad�s. Az akt�v (vagyis egyenesen �ll�) l�nyedet feltolod az asztal k�zep�ig, �s azt mondod, hogy t�madsz. Az ellenf�l �letpontja cs�kken annyival, mint a l�ny sebz�se, azaz a bal als� sarokba �rt sz�m volt. Ha az ellenfelednek pl. 20 �letpontja volt, a l�nyed sebz�se pedig 1, akkor most m�r csak 19 lesz neki. A pap�ron teh�t az �letpontja mellett a 20-at �th�zza, �s mell� 19-et �r. Ezut�n � j�n. A negyedik k�r... Ellenfeled megint kap 5 Var�zspontot, majd passz�v l�ny�t akt�vba forgatja, �s h�z egy lapot. Ha akar, j�tszhat ki passz�v l�nyt a kez�b�l, majd t�madhat. Ha te nem t�madt�l az el�z� k�rben, akkor � most szabadon sebezhet t�ged. Ha viszont t�madt�l, akkor van az asztal k�zep�n�l, az �gynevezett �rposztban egy v�dekez� l�nyed! Az ellenf�l ilyenkor a l�nyedet kell, hogy t�madja, nem t�ged. Ha a l�nyek harcolnak, a szab�lyok nagyon egyszer�ek: el�sz�r is a t�mad� bejelenti, hogy az � l�nye t�madja a ti�det. Ezut�n mindk�t l�ny annyit sebez a m�sik l�nybe, egyszerre, amennyi a bal als� sark�ba �rt sz�m. Ha a sebz�s ugyanannyi, vagy nagyobb, mint a l�ny �letpontja (ez a jobb als� sarokba �rt sz�m), akkor az a l�ny elpusztult. P�ld�ul, te az els� k�r�dben egy Mikropoidot j�tszott�l ki, aminek a sebz�se �s az �letpontja is 1. Az ellenfeled egy Var�zss�lyommal t�mad, aminek a sebz�se 3, az �letpontja 1. Ilyenkor mindk�t l�ny elpusztul. Az elpusztult l�nyeket a paklid t�loldal�ra rakd, ez lesz a gy�jt�, ide ker�lnek azok a lapok, amelyek m�r kimentek a j�t�kb�l. Tov�bbi k�r�k... A tov�bbi k�r�k is az el�z�ekhez hasonl�an zajlanak, teh�t a soron lev� j�t�kos mindig 1. kap 5 Var�zspontot 2. a passz�v lapjait akt�vba ford�tja 3. h�z egy lapot 4. kirak passz�van l�nyeket 5. t�mad El�fordulhat, hogy valakinek k�t t�mad� l�nye van, de az ellenf�lnek csak egy v�dekez�. Mi t�rt�nik ilyenkor? A t�mad� ilyenkor v�laszthat. Vagy mindk�t l�ny�vel a v�dekez�t t�madja, vagy az egyikkel t�madja a v�dekez�t, a m�sikkal pedig az ellenf�l j�t�kost. Ha k�t l�ny t�mad egyet, akkor a v�dekez� l�ny �sszesen annyit sebz�dik, amennyi a k�t l�ny sebz�se, � azonban csak az egyik, �ltala v�lasztott t�mad�t sebezheti meg. Mi van akkor, ha k�t v�dekez� van, �s csak egy t�mad�? A t�mad� v�laszthat, hogy melyik v�dekez�t t�madja, a v�dekez� nem v�laszthat. A j�t�k v�get �r, ha valamelyik j�t�kos �letpontja elfogy. Tov�bbi fontos szab�lyok: 1. Azok a l�nyek, amelyeket passz�van hozt�l le, h�tul vannak, a tartal�kban. Amelyeket el�retolsz t�madni, azok vannak az �rposztban. Az �rposztban egy j�t�kosnak egyszerre legfeljebb h�rom l�nye lehet. 2. Ha egy l�ny megsebes�l a harcban, de nem pusztul el, mert t�bb �letpontja van, mint amennyi sebz�st kapott, akkor a k�r v�g�n automatikusan meggy�gyul. 3. Az ellenfeledet csakis akkor t�madhatod, ha m�r minden, �rposztban lev� l�ny�t t�madod. Ha teh�t mindkett�t�knek 3-3 l�nye van el�l, akkor nem tudj�tok egym�st t�madni, am�g valamelyik l�ny el nem pusztul. 4. Mindig a t�mad� hat�rozza meg, hogy melyik l�nye kire t�mad. Egy l�nyt ak�r kett�vel is t�madhat, de h�rommal nem. Ha egy v�d� l�nyt ketten t�madnak, akkor a v�d� mondja meg, melyik l�nyre �t vissza a kett� k�z�l. 5. Ha a t�mad�nak t�bb l�nye van, mint a v�d�nek, �s a v�d� �sszes l�ny�t t�madja valamelyik l�nye, akkor a felesleggel mag�t a v�d� j�t�kost sebezheti, �s �gy cs�kkentheti annak �letpontj�t. 6. Egy l�nyt nem k�telez� betolni az �rposztba, akkor sem, ha akt�v, �s ha betoltad, akkor sem k�telez� vele t�madni. 7. Ha valaki egy olyan l�nyt j�tszik ki, amely le�r�s�ban a ott van, hogy "rep�l", akkor az a l�ny nem passz�van, hanem akt�van j�n le, teh�t azonnal t�madhat is! 8. Ha valaki egy olyan l�nyt j�tszik ki, amelyen a "l�thatatlan" sz� szerepel, az a l�ny akkor is t�madhatja a m�sik j�t�kost, ha annak van v�dekez� l�ny az �rposztj�ban (ak�r t�bb is). A l�thatatlans�gnak semmilyen m�s szerepe nincs. Ha valamilyen m�s, a k�rty�ra �rt sz�veggel tal�lkoztok, k�vess�tek a le�rt utas�t�sokat. Ha nem �rtitek, egyel�re hagyj�tok figyelmen k�v�l. A d�lt bet�s r�sz csak sz�nes�t� sz�veg, a j�t�kban nincs jelent�s�ge. 9. Egy j�t�kosnak sem az �letpontja, sem a Var�zspontja nem n�het soha 20 f�l�. ..: A var�zslatok :.. Nem foglalkoztunk m�g eddig azokkal a lapokkal, amelyekn�l baloldalt, a k�p alatt az "azonnali" sz� tal�lhat�. Ezek var�zslatok, ugyan�gy van Var�zspont k�lts�g�k a bal fels� sarokban, mint a l�nyeknek. Alapvet� k�l�nbs�g: ezek nem maradnak j�t�kban, amikor kij�tszod �ket. Csin�lnak valamit, pl. sebeznek, gy�gy�tanak, majd a gy�jt�be ker�lnek az elpusztult l�nyek k�z�. Azok a var�zslatok, amik l�nyekkel tesznek valamit, mindig a j�t�kban, vagyis az asztalon lev� l�nyekre vonatkoznak. Ezeket a var�zslatokat b�rmikor kij�tszhatod, m�g az ellenf�l k�r�ben is! P�lda: A F�reg �rint�se egy sebz� var�zslat, amely egy c�lpont l�nyen 2 �P-t sebez (az �P az �letpont r�vid�t�se, m�g a VP a Var�zspont�). Ez azt jelenti, hogy amikor kij�tszod, ki kell v�lasztanod egy l�nyt, ami a j�t�kban van (ha ilyen nincs, ki sem j�tszhatod), �s az sebz�dni fog kett�t. Ha az �letpontja �gy 1 al� cs�kken, elpusztul. Ha egy l�nynek pl. 4 �letpontja van, �s a harc sor�n kett�t m�r sebz�d�tt, ezzel a var�zslattal tov�bbi kett�t sebezve rajta elpuszt�thatod, hiszen a sebei csak a k�r v�g�n gy�gyulnak be. Azokkal a lapokkal, amelyek egy l�nynek plusz �P-t adnak (pl. A f�ny ideje), meg is mentheted egy l�nyedet, ha �t�st�l vagy var�zslatt�l elpusztulna. Ha pl. 1 �P-je volt, sebeztek bele kett�t, te pedig adsz neki plusz kett�t, akkor �letben marad, de ezt r�gt�n meg kell tenned, k�l�nben a gy�jt�be ker�l, �s k�s�bb m�r nem hozhatod vissza. Mi�rt j� az ellenf�l k�r�ben var�zsolni? A var�zslatokat nagyon j�l lehet az ellenf�l harci f�zis�ban haszn�lni. Pl. ha az ellenfelednek 2 l�nye van (pl. egy 1/1-es �s egy 3/3-as), neked pedig 1, �s �P-d mind�ssze 3, akkor az ellenf�l a kisebbik l�ny�vel t�madva a ti�det, a nagyobbikkal legy�zhetne. Azonban ha l�tod, hogy mindkett�t betolta az �rposztba, akkor 'm�g a t�mad�k kijel�l�se el�tt' felki�lt�ssal lel�heted a kisebbik l�ny�t, �gy a nagyobbikkal nem tud t�ged t�madni. Ha ugyanezt azut�n teszed meg, hogy � m�r kijel�lte a t�mad�kat, akkor ez nem megy, hi�ba puszt�tod el a kicsit, a nagy m�r t�ged t�mad. Itt jegyezn�m meg, hogy ez nem gyorsas�gi j�t�k, minden f�zis �s tev�kenys�g ut�n meg kell adni a lehet�s�get az ellenf�lnek, hogy egy var�zslatot kij�tszhasson. Persze nem kell mindig r�k�rdezni, el�g, ha minden cselekedeted ut�n v�rsz egy kicsit. Az ellenf�l b�rmikor mondhatja, hogy "v�rj egy kicsit..." Ha az ellenf�l kijel�lte a t�mad�kat, pl. k�t l�nnyel t�madva a ti�det, m�g az �t�s el�tt is okozhatsz kellemetlen meglepet�st. Ha van egy 3/3-as l�nyed, amit egy 3/1-essel �s egy 1/1-essel t�mad, akkor ha belel�v�d ezt a 3/1-esbe, az elpusztul, a marad�k l�ny pedig nem elegend� a ti�d ellen, az �t�s sor�n az is k�veti t�rs�t. ..: M�g!!! :.. Nos, ha id�ig eljutott�l, akkor �r�mmel �dv�z�llek a HKK, vagyis a Hatalom K�rty�i K�rtyaj�t�k rajong�inak t�bor�ban! Biztos felmer�lt benned, hogy lehetne m�g ilyen meg amolyan lap is. Nos, van. A HKK- hoz eddig mintegy 3200 f�le lap k�sz�lt, a csomagban tal�lhat� 20 f�le lap ebb�l egy kis �zel�t�, tulajdonk�ppen bevezet�s a j�t�kba. A HKK alapvet�en egy gy�jt�get�s k�rtyaj�t�k, amit k�l�nb�z� m�ret� (pl. 10, 27, 45 lapos) paklikban lehet kapni. Ezekben a paklikban azonban, ett�l a csomagt�l elt�r�en, m�s-m�s lapok vannak, l�teznek gyakori, nem gyakori, ritka �s ultra-ritka lapok is, a gy�jtem�nyt cser�l�ssel is lehet b�v�teni. A j�t�k 1995 �sze �ta t�retlen n�pszer�s�gnek �rvend, sok ezer j�t�kosa van, minden h�tv�g�n versenyeket is rendez�nk az orsz�g sok v�ros�ban. A HKK-hoz szerepj�t�kboltokban juthatsz els�sorban hozz�, egy p�rnak a c�m�t alul megtal�lod. FONTOS: el�sz�r mindenk�ppen alappaklit, vagy �s�k V�rosa paklit k�rj, mert ebben t�bb lap van, �s megtal�lod benne a HKK r�szletes szab�lyk�nyv�t. Ezt alaposan olvasd �t, b�r a szab�lyok egy jelent�s r�sze ismer�s lesz, �rhet egy-k�t meglepet�s. Ha esetleg ellentmond�st l�tsz az ottani �s az itteni szab�lyok k�z�tt, k�rlek, n�zd el nek�nk, csak az itteni szab�lyok egyszer�bb� t�tele volt a c�lunk. Ha szeretn�l m�sokkal HKK-t j�tszani, vagy csak megn�zni, hogy milyenek is a t�bbi lapok, menj el b�tran valamelyik HKK klubba (ilyen p�ld�ul Budapesten a Dungeon, az Erzs�bet krt. 37. sz�m alatt), vagy gyere el egy verseny�nkre.